Meg csak hetfo van, de maris van harom megosztani valom:
- a barban Balint napra olyan sutemenyeket fogunk arulni, amikre Beatles idezetek vannak irva, szerintem ennel nincs menobb, ha mar nyalas, legyen klasszikusan nyalas
- Winky visszenyerte eredeti hajszinet es visszatert az iskolaba is
- en pedig Xellos nagyur-fele hajat vagattam, majd rakok kepet a Picasara
Na, hamarosan megyek meglatogatni titeket. Akinek tervei vannak velem, a kovetkezokkel szamoljon:
Jan. 12. (csutortok) - jan. 15. (vasarnap reggel) Budapest *
Jan. 15. (vasarnap) - jan 19. (csutortok este) Szolnok
Jan. 19. (csutortok) - jan. 22. (vasarnap reggel) Budapest
Jan. 22. (vasarnap) - jan. 26. (csutortok du.) Szolnok
Jan. 26. Bucsubuli Budapesten, 27-en repulok
* Zsofi keszulj, nalad kezdek majd teli ruhakert. :*
A Palancia elapadt a hatarido lejarta elott.
Mult heten penteken megjottek Quique eredmenyei Valenciabol: a betegseg inaktiv, az allapota jobb, mint egy atlagos kutyanak. Valoszinuleg nem kell mar soha visszaterni a kezelesre, meg nehany evig havonta egy hetig gyogyszert szed es teljesen normalis elete lesz!
Kozben a csehek is a hazautat tervezik. Lucianak majusig van munkaja, Tomas amint tud, megy. Az epp legaktualisabb (ma reggeli) terv az, hogy Lucia hozzam koltozik, igy mindketten olcsobban kijovunk, es majusban Tomas visszajon ertunk egy furgonnal es mindonket hazavisz. De a tervek naponta ketszer varialodnak es cserelodnek, ezert nem kell sokat adni arra, amit mondok. Egyelore a januari ut biztosnak latszik.
Es: Robertonak ugy tunik, beszelt valaki a fejevel vagy o szallt magaba, de mult hetvegen, amikor vitt meg el a cuccaibol megint normalis volt es felajanlotta a szolgalatait.
Tovabba 7 ev hu szolgalat utan a laptopom feladta a harcot. Megbizhato tarsam volt, amikor Csehorszagban -20 fokban huztam internetkavezokba, ahogy a pesti poros lakasban es a spanyolorszagi 97%-os paratartalmu levegoben. Verzik a szivem. (Es meg kevesebb esely van a kommunikaciora, levelekre valo valaszadasra.)
Most epp az iskolabol irok, 5-tol irasbeli vizsga, hivatalos level, esszek es egyeb borzalmak. Aztan este proba, december 23. a nyakunkon, es meg csak egy dal van kesz. Es kerult kedvelt eloado is a spanyolok kozul. Regebbiek a Russian Red (http://www.russianred.es/es/home) es Annie B. Sweet (www.myspace.com/annibsweet) es uj felfedezett Jero Romero - o spanyolul enekel, es a dalszovegei eleg jok: http://jeroromero.com/.
Saguntoban harom napja ujra folyik a Palancia folyo.
Optimista: Semmi sem lehetetlen.
Pesszimista: meg 5 nap maradt a vilagbol.
Mivel otthon nincs netem, csak a barban tudok nehany percet gepezni ket vendeg kozott, ezert ahhoz a gagyi meoldashoz fordulok, hogy bemasolom, amit szemelyesen mar megirtam nehanyaknak mailben.
Hat, volt mar jobb sorom is. Ugy volt, hogy egy ismerosom lakasaba koltozom, akinek csak egy szobat fizetek, es nem kell az egesz hazat, ahol most lakom, erre meg ez a barom inkabb ugy dontott, hogy belemszeret, igy fuccs lett az egesz sztori. Amellett, hogy megfosztott a leheto legjobb lakhatasi lehetosegtol, ami megengedte volna, hogy sporoljak es valami tokevel menjek majd haza, most meg le kell nyelnem, hogy EN bantom meg OT es turni a banatos arcat meg az osszetort szivet, amikor a barban kisert. Kimondhatatlanul merges vagyok.
Roberto meg igazi faszfejkent viselkedik: kipakolta a hazat (meg egy takarot sem hagyott), hogy minden az ove (megj.: beleertve a laptopot, routert, uj mobilt, amiket mind en vettem). Rahagytam, csak menjen, erre most kijott egy haromhavi aramszamla (szept.-nov.), irtam neki, hogy lesz szives a felet allni, erre is beintett. Szoval nem eleg, hogy elvitt mindent, meg utolag is nekem kell fizetnem a kozos szamlakat. Mialatt - hogy befizessem az egyetemi tandijat - egy honap fizetest elore kertem a barban, szoval ebben a honapban nem kaptam semmit, o meg az anyjanal nyaral, se alberlet, se rezsi, meg csak a kajara sem kell koltenie. Mindekozben az egesz olyan gyorsan tortenik, hogy csak tegnap volt eloszor idom megsajnalni magam es rendesen berugni, ma meg ugy faj a fejem ebben a buzi huszfokos napsuteses novemberben, hogy legszivesebben fel sem keltem volna (de a haz mellett dolgozo munkasokat nem igen erdekelte a dolog, igy meg mindig jobb az iskolaban, mint otthon, oket hallgatva).
Viszont en is lo-fi cuccra adtam a fejem: egy srac gitarozik, en meg spanyolul obszcen szovegeket eneklek ra. December 23-an lesz az elso fellepesunk, karacsonyi hangulatban. Majd mindenkepp megkerek valakit, hogy videozzon.
Na, mint mar mind tudjatok, amit tudnotok kell, most megosztom veletek a hazateresem pro- es kontrait.
Mo.:
Spo.:
Quique egyre rosszabbul van. Nem reagált jól a kezelésre, meg kell ismételni, viszont az erős gyógyszerektől begyulladt a háta, akkor is fáj neki, ha valaki hozzáér, de akkor is, ha nem. Itthon ül és sír magában. Naponta járunk az állatorvoshoz kontrollra.
https://www.youtube.com/watch?
Fehérben, aki beszél is egy kicsit, a főnököm.
Kék pólóban, jobbra, aki fényképez, az öccse, másik főnököm.
Hátul, zöldben R.
(Én benn csapolok, nem látszom.)
Ezen a hétvégén középkori vásár lesz a faluban, és be is kell öltöznöm... Fénykép 5 euró. :P
Az egy év körbefordulásával az MP3-on leggyakrabban lejátszott szám is. Amíg 2010 szeptemberének a befutó slágere Robyn Non of Dem-je volt (szám és dalszöveg), most I Feel Loved (szám és dalszöveg). Azt hiszem, tényleg kezdek felülkerekedni a kultúrsokkon, és éljen A bár!
Hurrá, hurrá, ma van a mórok és keresztények felvonulása, Sagunto tele van, zene és petárda minden oldalról. Tessék, Youtube link a néhány napja Valenciában tartott eseményről, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, hogy néz ez ki: https://www.youtube.com/watch?v=IKT8q1mjvr4
Lassan hűlnek a kövek errefelé.
Nem tudom, hányadik éjszaka ez, de nem is nagyon érdekel. Már nem annyira a cél hajt, mint inkább a konok alázat, hogy végig kell menni az úton. (…) én egy vászondarabkával nyomkodom a sebes talpamat, kegyetlenül feltörte Istefanos saruja. Kóré a tüzet piszkálja és halkan dúdol: Míg eljő ama nap, és elmúlnak az árnyékok… (Mészöly: Saulus)
Körbeért egy év, megint elkezdődtek a saguntoi ünnepségek: felnőtt emberek beöltözve játszanak adj király katonát, és hozzá petárdáznak ugyanazokon a napokon, mint egy évvel ezelőtt. Az időjárás is ugyanaz: reggel kabátban is fázni kell, de délre már előkerülnek a miniszoknyák és a strandra készülő családok. Hamarosan jön a mórok és keresztények felvonulása, a középkori vásár, és valószínűleg elkészíthetném pontosan ugyanazokat a fotókat, amiket előző évben.
Elkezdődött az iskola is. Ebben az évben is sikeresen vettem a szintkülönbözeti vizsgát, így középhaladó szintre kerültem. Begónia Brazíliába költözött örökre, helyette Antónia van, aki az előző évben Sancho Panzaként ügetett mögötte; Winky vörösre festette a szép fekete haját és már csak akkor látni, ha kínai kaját rendel az ember (10 euró felett), de akkor házhoz jön a mosolya. Jungyeun, Lucia és Bay Fall lemaradtak kezdő közép csoportban, Jungyeunnal forró csokizni járok, Luciával ócska és drága diszkókba, Bay Fallal meg Barcelona meccset nézni a vasútállomás melletti késdobálókba (tegnap 5-0).
A bár léte felér egy istenérvvel, de hisz' láttátok. Most reggelenként dolgozom ott és hétvégén esténként.
Papíron a kultúrsokk utolsó előtti fázisában vagyok. (http://eletamerikaban.freeblog.hu/archives/2011/02/24/A_kultrsokk_s_a_fordtott_kultrsokk/) És valóban, bár a spanyolok még mindig tudnak meglepetéseket okozni, az esetek többségére már vannak kész túlélési stratégiáim.
Mai kepek Quique-rol:
Otthon meg mindig szegyengallerban, de mar jobb kedvvel.
Az utcan, meg mindig 8 kilo minusszal.
A lanyokkal a parkban.
Na, az elso sokk utan leirom rendesen, mi is tortent Quique-vel.
Eloszor azert mentem vele orvoshoz szombaton, mert csutortok ota nem evett. (En mar csutortok este menni akartam, de soha ne hallgassatok ferfiakra.) Megallapitottak, hogy faj a hasa, valoszinuleg evett valamit, amit nem tud megemeszteni, injekciokat kapott es emeszteskonnyito gyogyszereket (83 eur). De meg mindig nem evett. Vasarnap visszavittem, megrontgeneztek, a diagnozis ugyanaz, van valami a hasaban. Ujabb injekciok (44 eur). Semmi valtozas. Hetfon mar vert vettek tole (75 eur), eredmeny kedden. Kedden megallapitottak nala a leishmaniat, amirol az elozo alkalommal irtam. Szoval kiderult, hogy gyogyithatatlan beteg es egesz eleteben kezelesre fog szorulni.
Kozben R. novere megvetette a dolgot a sogornojevel, aki egy allatklinikan dolgozik, es o azt mondta, hogy attol, meg hogy ez a betegsege, meg ennie kellene, ugyanis az elso fazisban (amiben Quique van) meg teljesen tunetmentes az egesz, amikor mar ilyen komoly tunetek vannak, az mar azt jelenti, hogy a szervek felmondjak a szolgalatot, es nincs mit tenni. Szoval ez nem attol van. Es hogy az is gyanus, hogy nem tesznek infuziora egy allatot, aki immar 5 napja nem evett. (26 kilo normalisan, most 18) Igy vigyuk csak be hozzajuk, ok rendesen megvizsgaljak. Igy is volt, meg kedden elmentunk Valenciaba vele. Itt is arra gyanakodtak, hogy lenyelt valamit, amit nem kellett volna, es elobb megultrahangoztak, verkepet es szekletmintat vettek, majd mivel egyik sem mutatott semmit, ott azonnal felnyitottak a hasat. Kiderult, hogy ugy be van gyulladva a gyomra, hogy nem kepes mozogni, azaz szallitani az etelt, mert allergias az etelekre. (160 eur)
Szoval most kezelni kell a leishmaniat napi ket injekcioval es negy tablettaval (ezt lehet, a menhelyen keresztul olcson be tudjuk szerezni), verkepre jarnia 4-5 havonta, antibiotikumot szed, amig meg nem gyogyul a gyomra, es mostantol egesz eleteben hipoallergen etelt kell ennie (85 eur/ho).
Magyarorszagon nem letezik a leishmania, ezert irtam a szegedi allatorvosi egyetemnek, hogy azert tartanak-e gyogyszereket es van-e lehetoseg a rutinellenorzesekre, es most varom a valaszukat.
Avagy rohadjon le Spanyolorszag az osszes szoros szunyogjaval es mentse meg valaki a kutyam!
http://www.scalibor.hu/diseases/leishmaniasis.asp
A Quart-tól: Enrique Iglesias melbourne-i koncertjén egy húszperces szünetet iktatott be a műsorba, amikor is négy férfit hívott fel a színpadra a közönségből, és az első szexuális élményeikről kérdezte őket. Ezt követően az énekes a saját szüzessége elvesztéséről kezdett beszélni: "Tizenhét és fél éves voltam és nagyon ideges. Tíz másodpercig tartott" – mondta. Mire a közönségből valaki felvetette, hogy a jó spanyolos külsejének köszönhetően Enriquének biztosan nem jelentett gondot, hogy nőket szedjen fel, de villámgyorsan kiderült, hogy az énekes ezt máshogy látja: "Mit változtat a jó spanyolos külső a péniszed méretén? Lehet, hogy megvan az a bizonyos spanyolos külsőm, de nekem van a legkisebb péniszem a világon, és nem viccelek" – mondta Enrique Iglesias, aki később még arról is beszélt, hogy meg nem engedhető módon gyógyszerekre ivott korábban"
Most epp Adriek vannak itt, hangulatjelentes: https://www.youtube.com/watch?v=MomOa7Z1RJQ&feature=related
Amilyen üres volt az őszöm, annyira tele lett a nyár. Panaszkodásként mondom, hogy heti négyszer 5.30-kor kelek, hogy beérjek a reptérre, délután angolt és magyart (!) tanítok,
spanyolt tanulok, hogy meglegyen a szintvizsga, este pedig a bárban vagyok 2-3-ig (hogy aztán 5.30-kor keljek). A hajnali és a délutáni ébresztőre már külön csengőhangokat kellett beállítanom, hogy tudjam, mikor milyen napszak van és mit kell csinálnom. Bezzeg a szomszéd gandzsija még mindig zöldebb.
Hát ez van, srácok, fel kell adnunk a szép kis lakást a kiltással a várra, kálváriára, tengerre, szép jövőre, helyette jön a huzavona a kaucióért, szerződésszegés, lakáskeresés, lehúzós ingatlanközvetítők, miközben a kiccsalád vidáman toporzékol az egész utca hallatára. A kedvenc részem az volt a tulajtól, hogy "hát meg kell értened, mi, spanyolok már csak ilyenek vagyunk, hamar felemeljük a hangunk". De aztán persze kibújt a szög a zsákból, elmondta, hogy nem akarna ujjat húzni velük, mert jog szerint kéthónapos felmondási idő van, és annyi idő alatt tönkretennék neki a lakást. Múltokor Caroline-nal, a munkatársammal összeszámoltuk, hogy hány lakásban éltünk eddig. Augusztusban megünnepelhetem a 18.-at, ha minden jól megy. Kívánjatok szerencsét!
Sok ideje nem írtam, de mind azért, mert elég sok minden történt az elmúlt egy hónapban. Először is lett munkám. A valenciai reptéren földi stewardess-kedem, annak aki még nem tudna róla. A munka jó, csak annyi baj van vele, hogy a légitársaság csak szeptemberig közlekedtet gépeket Valenciába, utána szeretettel várnak Barcelonába. Annyi erővel pedig, amivel Barcelonába mennék és úgy élnék távkapcsolatban (Barcelona-Valencia = Budapest-Prága távolság), már visszamehetnék Budapestre is, szóval egyelőre ez nem opció. Abban bízom majd, hogy következő hónapban elkezdek kérdezősködni, kell-e nekik valaki irodába. Emellett angolt tanítok heti kétszer és a bárban is besegítek néha egy kis pénzért és sok sörért.
Begóniával véget értek az órák szeptemberben, megvoltak a vizsgák is, átmentem. Azt nem tudom, hogy hány százalékkal, csak annyira cizellálták az értékelést, hogy „megfelelt”, „nem felelt meg”, „nem jelent meg”. Most az a célom, hogy szeptemben megcsináljam a szintvizsgát és egy évet ugorjak megint, és akkor már nem is kellene Begóniához visszatérnem, lenne helyette Antonia.
A bolgárok elmentek. Egy nap reggel 6 körül kiabálást, ütéseket hallottunk, és másnap így találtuk az ajtót.
Felhívtam Paulinát, jól van-e, a hivatalos sztori az volt, hogy együtt mentek bulizni a férjével, mindketten az ő táskájába tették a kulcsaikat, ő az asztalon felejtette a táskát, amit persze elloptak. A gyerekek viszont benn voltak a házban, bezárva, ezért kellett betörni az ajtót. Ez azonban felvet néhány kérdést. Miért kellett betörni az ajtót, miért nem hívták a tulajt vagy egy lakatost? Mire volt a kiabálás? Hogyhogy vele ment, mikor azelőtt mindig amiatt hallottuk a veszekedést, hogy a férj elvolt egész éjszaka, ő meg nem akarta reggel beengedni? És: ha ellopták a táskáját és vele mindent, hogy tudtam elérni a mobilján? Mindegy, az eset után két napon belül csomagoltak és elmentek.
Most pedig egy cigány család költözött a helyükre. Egyszerre üvöltetik a rádiót, a tévét, a kölyköket, miközben fűszaggal árasztják el a lakásunkat, arról beszélnek, hogy kitől érné meg nagy mennyiségben hasist venni, hogyan vertek meg valakit az utcán stb. Szóltunk a tulajnak, hogy sürgősen pakolja ki őket, különben mi megyünk, semmi kedvünk egész nap a veszekedésüket hallgatni, egész éjjel meg hogy hogy buliznak, ugyanis ők akkor alszanak, amikor mi dolgozunk. Olyan, mint ha egy boltban laknánk, valaki folyton a kapucsengőn támaszkodik, jönnek-mennek az emberek, a hangzavartól azt nem halljuk a mi lakásunkban, ha telefonálunk. A tulaj átment beszélni velük, mire megkaptuk, hogy ha még egyszer hívjuk a tulajt, agyonvernek minket. Szóval itt tartunk, és már keresünk másik lakást, ami szemét dolog. Hogy mi leszünk kitúrva abból a lakásból, ahol lassan már egy éve gond nélkül élünk, nekünk kell a nyakunkba venni a lakáskeresést és a költözést, ha nem akarunk szívni minden áldott nap. És ez még könnyű, ez csak egy albérlet, de most komolyan átérzem azoknak a helyzetét, akiknek a megvásárolt lakásával történik ez.
A vasárnapi választások előtti napokban békés tüntetések kezdődtek a nagyobb városokban, tiltakozások, a politikai vezetéssel szemben.
Tegnap a fonokom a csaladjaval valtig bizonygatta az etteremben az unokatestveri kapcsolatot Sarkozyvel. Persze nem szolaltam meg, hogy nekem tobb kozom lehet hozza Arpadhoz visszavezetve.
Majd megjegyeztem a kolumbiai munkatarsamnak, hogy "kepzeld, epp most tanitottak meg a gyerekeiknek, hogy Havanna egy afrikai orszag", es nem ertette, ezt miert mondom el neki.
Es ma - ahogy megtudtam a pincertol - holtan talaltak Obama Bin Ladent...
Köszönöm a köszöntéseket, a szülinap elég jól sikerült, hétfőn mindent ingyen fogyasztottam a bárban, kedden a csehek jöttek át paellás dínomdánomra óriástortával (két kép készült összesen, szerintem már láttátok őket), el akartunk menni bulizni, de aztán megint gyorsan rá kellett jönnöm, hogy nem otthon vagyok: kedden még Valenciában sincs szórakozóhely nyitva, csak a hétvégeken. Hát mit volt, mit tenni, áttettük szombatra, holott vasárnap dolgozom, de szombaton is csak éjféltől nyitnak ki a helyek (na meg Barcelona-Madrid meccs is volt 10-től), szóval elég későn is sikerült odaérni a környék egyetlen diszkójába, ahol már Lucia szülinapját is ünnepeltük. Épp jól éreztem magam, amikor megláttam a hotel törzsvendégeit (mondtam már, hogy minden áldott nap ugyanazok az emberek jönnek, nem?). Mondom Lucie-nak: „lefogadom, hogy két perc és itt lesz Juan”. (a főnököm) Na, ennek a diszkónak sok defektje közül az egyik, hogy üvegből vannak a falai (és azok, akik ismernek, tudják, hogy az ilyen helyek veszélyesek rám), két perc és feltűnt a főnököm. Törzsvendégek borulnak a nevetéstől, Lucia pánikban, úristen, hogy menekítelek ki innen, az én hibám az egész, ki leszel rúúúgva, pedig egy csehnek igazán értenie kellene, miért maradtam ott hajnalig és hogy amikor megláttam, hogy a szolnoki cég feltette az állást egy internetes portálra , megnevezve a követelményeket (jogositvány, saját autó, pénzügyi végzettség, felsőfokú spanyol), miért kuldtem el mégis ott is az életrajzom. Idézzük Kunderát:
Mi a lítost?
A lítost más nyelvekre lefordíthatatlan cseh szó. Ha első szótagját hangsúlyosan és hosszan ejtjük ki, akkor egy kóbor kutya nyüszítésére emlékeztet. E szó jelentésének megfelelőjét hiába keresem más nyelvekben, bár nem tudom elképzelni, hogyan lehet nélküle megérteni az emberi lelket.
Egy példát hozok fel [....] a diák gyermekkorából: hegedűórákra járatták. Nem volt valami tehetséges, és a tanítója gyakran szakította félbe játékát, hűvös, elviselhetetlen hangon mutatva rá hibáira. A fiú megalázottnak érezte magát, és sírhatnékja támadt. De ahelyett, hogy pontosabban igyekezett volna játszani és elkerülni a hibákat, most már szándékosan követte el őket, mire a tanító hangja még elviselhetetlenebbé és dühösebbé vált, és a fiú egyre mélyebbre süllyedt a lítost-jába.
Mi tehát a lítost?
A lítost kínzó állapot, amelyet saját nyomorúságunk hirtelen felfedése vált ki. [....]
A lítost úgy működik, mint egy kétütemű motor. A gyötrelem érzését bosszúvágy követi. A bosszú célja elérni, hogy a partner éppolyan nyomorúságosnak mutatkozzék.
