Úrsiten, én nem tudtam, hogy ilyen nehéz kutyát tartani! Több dologra kell figyelni, mint egy autósvizsgán és minden nap, egész nap!

Ugyanis Enrique tíz nap alatt vált a világ legnormálisabb, legértelmesebb lényéből egy akaratos korccsá, pedig azt hittem, nem kényeztetem el. Most ott tartunk, hogy nem merek lemenni a boltba, mert addig vonyít fejhangon és kaparja az ajtót (adiós kaució), amíg vissza nem jövök. Így most kutyanevelési könyveket olvasok reggeltől estig, hogy helyrehozzam a viselkedésproblémákat, amiket ilyen rövid idő alatt sikerült felszednie. A tévében is megy egy sorozat, a “Kutyákkal suttogó” (Dog Whisperer/Amante de perros), szóval most a legmodernebb technikákkal nevelgetem. Szóval az van, hogy falkavezérnek kell lenni, hogy azt csinája, amit te mondasz és ne legyen dühös, ha te nem azt csinálod, amit ő akar (például nélküle elmenni otthonról). Ehhez pedig száznyolc szabályt be kell tartani egyértelműektől (nem engedni, ha könyörög, mikor eszel) egészen újakig (nem lehet simogatni az állát, a torkát és a mellkasát, mert az behódoló viselkedésforma), hogy kell használni a parancsokat (például ha azt mondod, “ne”, nem lehet hozzá mondani a nevét), és még egy rakás ilyen. Mert hogy most azt hiszi, ő a vezér, aztán mi lesz velem nélküle a nagy idegenben. Külön OKJ-s képzés kellene erre, komolyan. Annyi mindent kell egyszerre csinálni (hatásosan, de nem zsarnokoskodón) meg  nem csinálni (könnyeden, de nem flegmatikusan), hogy egyelőre nem nagyon tudom fejben tartani. Amitől meg a falnak megyek, hogy olyanokat írnak, hogy “ezt gyakoroljuk egy hétig otthon, mielőtt kivisszük sétálni”. Hát kösz. Addig meg mi lesz?

De jót tesz, hogy van kutya. Legkésőbb fél kilenckor fel kell kelnem, van mivel bajlódnom az üres órák helyett, napi három órát sétálok, felmegyek a hegyre, szép a kilátás, javul az állóképesség. Csak kár, hogy mindenért meg kell küzdeni, hogy nem lehet az, hogy van egy jó fej kutyám, aztán az olyan is marad csak úgy, magától. Falkavezér, falkavezér. Jó lesz személyiségépítésre.

Ui.: A kutyák, amikor hiányolják a gazdát általában azt a tárgyat szedik szét, amit legjobban kötnek a személyéhez (papucs, újság…). Enrique a mosogatószivacsot ölte meg…