Szombaton reggel 10-kor vezetett városnéző túrára mentünk (megj.: előző este négykor értem haza DM buliból, így mindössze hat órám volt góthercegnőből érdeklődő turistának álcázni magam). Aztán úgy másfél óra múlva az idegenvezető megállt a csoporttal a MI házunk előtt, hogy elmondja, milyen csodás építészeti remek. Felhívtam Adrit és Évit, hogy na, most nézzenek ki az ablakon és mosolyogjanak szépen, mert ötvenen fényképezzük őket egyszerre, de Adri nem volt otthon, Évi meg nem szállt ki az ágyból emiatt...

jó, a lakást csak béreljük, de így jobban hangzik